Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Esküvői szokások

2009.05.21

Esküvői szokások

 

Hogyan győzhetitek le az előttetek álló akadályokat? Ki az úr a háznál? Miért szokás konzervdobozt kötni az autó után? És honnan erednek az ilyen és ehhez hasonló hagyományok, melyek köré a lakodalomban játékos próbatételek egész sora társulhat? Megtudhatod alábbi gyűjteményünkből.

 

Könnyen kitalálhatod, hogy például Ázsiából származik az a szokás, miszerint az ifjú párra rizst dobálnak. Általában a templomból vagy a házasságkötő teremből kifelé jövet történik. A rizs a termékenységet, bőséget jelképezi, de ha nem akarsz még napok múlva is rizsszemeket előbányászni a hajadból, akkor válasszátok inkább a virágszirmokat. Érdekesség, hogy Massimo Cacciari, Velence polgármestere úgy indított harcot a galambok ellen, hogy tiltólistára helyezné a friss házasoknak a rizsszórást, mert a romantikus olasz esküvőnek ez az eleme jelentősen közrejátszik a galambok elszaporodásában.

 

 

 

Az esküvői szokások közül az abszolút klasszikus Angliából származik: a menyasszonynak esküvője napján szerencsés viselnie magán valami régi és valami új, valami kölcsönkapott és valami kék dolgot. Ha ezt a négyet nem felejti el, esküvője és házassága is boldog lesz! A "régi" a menyasszony eddigi, hajadon életét szimbolizálja, az "új" a most induló életszakasz, szerencsés jövő és a sikeres élet jelképe. A "kölcsönkapott' a barátságot és a szerelmet jelképezi, mert ugyanúgy vigyáznunk kell ezekre az érzésekre, mint a kölcsönkapott dolgokra. Ápolnunk kell őket és törődünk velük. A "kék" természetesen a hűséget, tisztaságot és az ártatlanságot jelenti, melyek sokak szerint egy házasságban a legfőbb érdemek.

 

 

A menyasszonyi csokor eldobása az angolszász kultúrából átvett régi hagyomány. A dobócsokor egy külön erre a célra készített virágköltemény, lehet akár a menyasszonyi csokor kicsinyített mása is. Általában az idényvirágokat használják fel, így az ára mindössze pár ezer forint.

 

 

 

A porcelántörés, pohártörés, az autó hátuljához kötött "utánfutó" konzervdobozok mind abból a célból terjedtek el, hogy elűzzék a gonosz szellemeket. Ennek köszönhető az is, hogy a szakácsnék az ifjú pár előtt mennek be a lakodalmas házba és mindennel, ami a kezük közé akad, - pl. fedő, vájling, sodrófa, stb. - nagy zajt csapnak. Amikor a férj a feleségét karjaiban tartva először lépi át közös otthonuk küszöbét, szintén azt szimbolizálja, hogy megvédi asszonyát a szellemektől, akiknek kedvenc tartózkodási helyeik köztudottan a ház eldugott részei, bemélyedései és a küszöb alatti részek. A rozmaringot ugyanezért szokás viselni a lakodalomban: erős illata űzi el a szellemeket. A menyasszonynak általában a koszorújába fonták, míg a vőlegény a kabátja hajtókájában viselte. A rozmaring még az egymás iránti hűséget is jelképezi.

 

 

Annak jeléül, hogy a boldogsághoz vezető úton bizony akadályok is előfordulnak, egy farönkkel zárják el a templomhoz vezető utat, amelyet az ifjú párnak egy (lehetőleg öreg, rozsdás) fűrésszel kell kettéfűrészelniük. Ha sikerül, azt szimbolizálja, hogy közösen a jövőben is legyőzik az akadályokat, amelyeket az élet állít eléjük. Útjukat csak akkor folytathatják, ha az akadályt állító fiatalok szabad utat engedélyeznek némi fizetség fejében (pl. bor, pálinka, sütemény, cukorka - a korosztálynak megfelelően).

 

 

Régen egyértelmű volt, hogy a férfi viseli a kalapot. Ma már a női emancipációnak köszönhetően azzal is lehet viccelődni, hogy vajon a férj papucsférj lesz-e, aki csak a felesége kívánságait lesi, vagy az asszony fogja férjura minden parancsát teljesíteni. Könnyű megállapítani! Mindössze arra kell figyelni, hogy kinek a keze van felül az esküvői torta felvágásakor vagy a templomi esketéskor, és megtudjuk, hogy ki lesz az úr a háznál.
 

A koszorúslányoknak eredetileg az volt a feladatuk, hogy megvédjék a menyasszonyt. Mindannyian ugyanolyan ruhát viseltek, hogy ezzel megtévesszék a rossz szellemeket vagy a menyasszony elrablóit. Egy másik változat szerint a koszorúslányok a menyasszony falujából (városából) származó hajadonok voltak, akiknek az esküvőn nyílt lehetőségük a menyasszony mellett a figyelem középpontjába kerülni és így maguknak férjet találni. Azért viseltek egyforma ruhát, hogy mindannyian egyenlő eséllyel indulhassanak.

 

 

 

A eljegyzés lényege, hogy jegygyűrűt húz a férfi választottja ujjára és fordítva. Méghozzá a bal gyűrűsujjára. Magyarországon (és más európai országban is, kivéve Franciaország) az eljegyzés időtartama alatt a bal, majd az esküvő után a jobb kéz gyűrűsujján viselik a jegygyűrűt. Ha a gyűrű felhúzáskor megakad, akkor a házaspár élete nem lesz gördülékeny.

 

A legtöbb "kislány" álmodozik arról, hogy fehér ruhában az este királynőjeként, fehér lovon érkező lovagja jobbján vonul be az oltár elé, ahol az örökkévalóságig tartó IGEN-t kimondják egymásnak. A menyasszonyi ruha elkészítésében viszont nem segédkezhet a menyasszony, nehogy szomorúság vagy bánat mérgezze közös életüket. A hagyomány szerint annyi könnyet fog az ifjú asszony szeme hullatni, ahány öltést ejtett a menyasszonyi ruháján. Ha a ruhán akárcsak egy öltést is hajadon varr, akkor egy éven belül ő is férjhez fog menni.

 

 

Az is szerencsétlenséget hozhat, ha a vőlegény a kikérő előtt meglátja párját fehér ruhában, vagy a menyasszony látja meg a csokrát. Nem láthat a nagy napon másik menyasszonyt sem, sőt, nem nézhet hátra a menetbe, mivel a múltba merengés nem hozhat jót a fiatal pár számára.

 

 

A násznép tagjai az ifjú pár és saját maguk szórakoztatása érdekében aprópénzt szórnak a fiatalok lába alá a lakodalom, mulatás közben, hogy megnézhessék, mennyire becsülik az aprót. A mennyasszonynak és a vőlegénynek kell összeszednie a pénzt, miközben a násznép megpróbálja őket ebben megakadályozni. Segítségként kaphatnak egy söprűt és egy lapátot. Szokás még a menyasszony cipőjébe pénzt rejteni, hogy gazdagságot hozva lépdeljen a házasságba.

 

 

A gyertya az esküvő folyamán az élet változását szimbolizálja. Akinek az oldalán lévő gyertya a szertartás alatt  magasabb lánggal ég, túléli a másikat. A gyertyafénykeringő az eddigi különálló élet elbúcsúztatását és a közös élet megkezdését szimbolizálja.

 

 

Több országban is elterjedt szokás, hogy a lakodalom alatt egy kisfiút ültetnek a menyasszony ölébe. A fiúgyermek a termékenységen kívül elsősorban a családnév továbbvitelének jelképe. Egy kínai szokás szerint egy kisfiúnak meg kell pördülnie az esküvői ágyon, hogy biztosítva legyen: az elsőszülött fiú lesz.

 

 

Ki ne ismerné a történetet a gólyáról, amely már puszta jelenlétével "garantálja" a gyermekáldást abban a házban, amelynek tetején (kéményén) tanyát vert? Sajnos a gólya megrendelésre nem dolgozik, ezért terjedt el vidéken az a szokás, hogy babakocsit tesznek a ház tetejére. Így mindenki tudhatja, hogy e házban gyermeket várnak a közeljövőben.

 

 

A mappában található képek előnézete Esküvői ruhák